Huszonegyedik rész

  2011.04.03. 20:13

Egész éjszaka csak forgolódtam Lola mellett, de aludni nem nagyon sikerült.
Mikor már legalább egy órája ébren voltam, féltem, hogy a mozgolódással felkeltem őt, úgyhogy nagy nehezen elmásztam a konyháig, hogy főzzek egy nagy adag kávét.
Hirtelen Tomika szobája felé kaptam a fejem, mikor egy nagy csattanást hallottam onnan. Idegesen felálltam és a tőlem telhető leggyorsabban elindultam. Mikor benyitottam először nem láttam Tomikát, csak a nagy kupac ruhákat és papírokat amikkel tele volt a szoba. Utána körülnéztem és láttam, hogy a földön ül és épp egy nagy papírdobozban kotorászik.
- Te meg mi a francot csinálsz? - vontam fel a szemöldököm és nagy nehézségek árán eljutottam az ágyáig, hogy leüljek.
- Kiszortírozom a cuccaim. - motyogta fel sem nézve.
- És ezt feltétlenül muszáj most csinálni? Lola alszik! - morogtam, remélve, hogy végre rám figyel egy kicsit.
- Bocsi.. - nézett fel. Tudtam, hogyha nem Lolát hoztam volna fel a legkevésbé sem zavartatná magát... - Csöndben leszek. Segítesz?
- Haver, ha rajtam múlik innen szinte minden a kukában köt ki. - emeltem magam elé egy üres konzervdobozt. - Ez meg mi??
Egy pillanat alatt oda hajolt hozzám és kivette a kezemből, majd szúrós tekintettel nézett rám.
- Tedd már le! Inkább hozz egy kávét, csak..ne nyúlj semmihez. - vigyorodott el. Felnevettem, miközben a fejemet csóválva vissza mentem a konyhába és kiöntöttem két bögrébe az előbb lefőzött kávét.
Újra elfoglaltam a helyem az ágyon és magam elé vettem egy olyan dobozt, amit ő is éppen kirámolt.
Első ránézésre ugyan olyan kacatokkal volt tele, mint amiket általában meg lehet találni a szobájában. Láttam benne plüssöket, félbe tört parti szemüveget és üres üdítős flakonokat is.
Ami különösen felkeltette az érdeklődésem, az egy apró rózsaszín, csillogó cucc volt a doboz sarkában. Ötletem sem volt, hogy mi lehet. Nehezen kihalásztam onnan és forgatni kezdtem az ujjaim közt.  Közelről már feltűnt, hogy ez valami elég egyedi pendrive lehet...
- Az mi? - nézett rám értetlenül Tomika is. Megráztam a fejem, jelezve, hogy én sem tudom, de közben még mindig azt tanulmányoztam.
Ahogy jobban megnéztem, egyre vissza taszítóbbnak találtam a köves díszítésekkel és az ezüst pánttal. Megfordítottam, és láttam, hogy a hátulján egy apró 'M' betű van bele gravírozva.
- Ez mit keres nálad? - estem neki kicsivel idegesebben. Nagyot sóhajtottam, ezzel próbálva lenyugtatni magam. - Ez Mercié...

- Hmm? - értetlenkedett. Nem igazán fogta fel, hogy miről és kiről beszélek.
- Merci pendrive-ja! - ismételtem.
- Mercié??  - vált ijedté a tekintete. Türelmetlenül megforgattam a szemem és elvettem a lap top-ját a ágya mellől. Amint végre bekapcsolt bedugtam a pendriveot és megnyitottam az első képet ami megjelent.
Közben Tomika is felült mellém és feszülten figyelte, mi fog megjelenni a képernyőn.
A képen Mercivel össze bújva feküdtünk az ágyamon, miközben csókolóztunk. Az ő felső testét csak egy melltartó takarta, kezeit pedig szorosan a nyakam köré fonta. Én az egyikkel a kamarát tartottam, a másikkal pedig Merci arcát simogattam.
- Úúúúúristen! - ordibált Tomika és tüntetően eltakarta a szemét. Én gyorsan tovább léptem a képről, majd szúrós tekintettel felé fordultam.
- Lola!!
- Te ne takarózz nekem Lolával, mikor épp az excicababád pornó képeit nézegetjük! - szegezte rám fenyegetően az ujját.
- Nem láttál még ilyet, vagy mi? Nem tudtam, hogy ez itt van, de ha te nézegetni szeretnéd szólj nyugodtan. - rám nyújtotta a nyelvét és durcásan karba tette a kezét. Diadalittasan elvigyorodtam, és újra a képekre koncentráltam. Egy újabb közös fotó volt, ezúttal egy padon ültünk a parkban, ő az ölemben, mosolyogva.
Vissza nézve sokkal gondtalanabbnak tűnt az egész, mint valójában volt. Azok a dolgok amik akkor tönkre tehettek egy kapcsolatot, most olyan jelentéktelennek tűntek...szinte észrevehetetlenek.
- Még egy ilyen önimádó párt... - morogta Tomika. Olyan csúnyán nézett a laptop-jára, mint ahogy még talán az igazi Mercivel sem tette.
- Arra nem gondoltál, hogy esetleg a másikat  néztük, nem magunkat? - szúrtam oda.
- Egyre rosszabb... - nevetett fel kínjában, felállt, és végre az ajtóhoz indult, hogy távozzon.
Én egyedül nézegettem tovább a képeket. Volt belőlük legalább 100 db. Ebben benne volt az is amiket a stúdióban fényképeztem róla, de az egyszerű, hétköznapi életképeink is. Mindent lefényképeztünk, amit csak tudtunk, valamiféle biztosítékként, vagy, hogy majd vissza nézhessük őket. Persze arra egyikünk sem gondolt, hogy pár hét múlva ezek már leginkább csak fájó emlékek lesznek, amit valamikor régen együtt éltünk meg.
Gondolkodtam rajta, hogy mindet kitörlöm, de nem csak a mi képeink voltak rajta, és valószínűleg furcsa lett volna ha csak azok tűnnek el...ugyanis vissza akartam adni neki. Biztos, hogy már csak a pendrive miatt is értékes neki, és ha jól rémlett még akkor vesztette el, mikor együtt voltunk. Persze az senkinek nem jutott eszébe, hogy valahol Tomika szobájában keressük.
És valójában találkozni is akartam vele... kíváncsi voltam, hogy mit reagál erre és, hogy mennyit változott.
Teljesen elfeledkezve arról, hogy hajnali 4 óra körül járhat, egy sms-t kezdtem írni, reménykedve, hogy még nem váltott számot.
         " Szia. Asszem van itt valami ami a tied...ha erdekel irj ;))):D Krisztian "
Nem akartam túl sokat elárulni, de azt se írni, hogy egyszerűen találkozzunk, nehogy félre értsen bármit is. Ahogy elküldtem és leraktam a telefonom, újra nyílt ajtó és Lola kukucskált be rajta. Rámosolyogtam, mire beljebb lépett és ő is kerülgetni kezdte Tomika cuccait.
Még így sötétben is érdekes, de felemelő látványt nyújtott, ahogy azért egyensúlyozott, hogy semmire ne lépjen rá, miközben az állandóan felcsúszó Supra pólómat húzogatta vissza magán, amiben általában aludt.
Végül nagy nehezen eljutott az ágyig és leült mellém, de én egyből az ölembe húztam.
- Miért nem alszol kicsi lány?

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.