Boldogan léptem be a házba, Lola épp a nappaliban tv- zett.
- Szija szépségem - köszöntem boldogan
- Hello Krisz. Mi ez  a nagy boldogság? - vigyorgott
- Semmi extra, csak egész nap Mercivel randiztam. Tényleg te tudtad, hogy együtt vagyunk?
- Hogy mi?? - esett nekem
- Oké, hogy nemszereted, de azért az én boldogságomnak örülhetnél.
- Ugyanmár, nézz a szemembe, és mondd, hogy szereted őt és boldog leszel vele. - én erre  csak lesültöttem a szemem, nemigazán tudtam mit mondani alig ismertem Mercit.. - Látod? Nézd meg mit csinálsz Krissz!
- Nem dönthetsz helyettem! Egyébként is, nem te mondod mindig, hogy Jenni is ezt akarná? - kezdtem ideges lenni, mért nem tud örülni nekünk?
- Jenni azt akarná, hogy boldog légy, nem azt, hogy elpuskázd az életedet pár gyerekes döntés miatt. Hát nemlátod mit csinál ez a lány? Mikor lettél te ilyen?
Meg akartam szólalni, de egy hang sem jött ki a torkomon.
- Most menj el. - szóltam halkan
- Miii? Dehát itt lakom.
- Kérlek...
- Azthittem mi mindig számíthatunk egymásra, ha valami nincs rendben - mondta, s szemében könnyek csillogtak. - Úgylátszik tévedtem.
Megsemmisülten bámultam magam elé. Gondoltam, hogy utána kéne szólnom, de hallottam az ajtócsapódást tehát már mindegy.
Még sokáig álltam ott egyhelyben, nemtudtam mit tegyek.És még mindig nemtudtam, hogy mit kezdjek Mercivel..
Kezdtem unni magam, így felmentem Twitterre. Nem kellett volna... Gyakran küldözgettünk egymásnak  burkolt üzeneteket, dalszövegeket Lolával, de ami most várt egyszerű és világos volt:
" ...Lehetetlent nem vártam, csak, hogy egy kicsit hallgass rám. Bízz meg bennem, bízz bennem még...! :( "
A következő egy privát üzenet volt Barbee -tól. Tudtam, hogy ő az akihez Lola először fordulna ilyenkor, úgyhogy megnéztem.
" @ederkrisztian kérlek gondold át. Nem a megfelelő embertől búcsúztál el... "
Belegondoltam és nem tudtam eldönteni, hogy igazuk van-e vagy sem. Mercit alig ismertem, Lolát viszont annál inkább. Azenét, az életemet adjam fel emiatt a lány miatt? De talán erre nem is lenne szükség...
Talán meggondolatlan voltam amikor ebbe belementem. Vajon mit gondolna most rólam Jenni? Biztos, hogy szégyellne. Ahogy most én magamat. Azthiszem holnap beszélek Mercivel.
Ekkor megijedtem mert hirtelen megcsörrent a telefonom, de csak egy sms jött Mercitől:
" Szija baby!     Figyu holnap fodrászhoz kell vinned, mert az én kocsim bedöglött. Beszélj azzal az Orsival, hogy ez most fontosabb mint az a koncert cucc, különben megint leharapja a fejem.Köszi Puszika.Szeretlek(L) "
Miután ezt végigolvastam gondoltam visszaírom, hogy "Menj busszal!" De nem nagyon akartam megbántani. Tényleg bírtam őt...általában.
Sok volt nekem ez a nap. Lefeküdtem az ágyamba, de sokáig nembírtam elaludni csak gondolkodtam. Felöltöztem, és elindultam futni. Nagy nehezen lenyomtam pár kört, majd leültem egy közeli padra. Úgylátszik most még a futás se megy. Egész végig Lolára gondoltam, és, hogy mennyire megbántottam.
Hazamentem és lefeküdtem, így fáradtan sokkal könnyebben elaludtam.
Reggel reménykedve jártam végig a lakást, de sehol senki. Merci még az este írt egy sms-t, hogy sok volt a munkája és már nincs kedve idetaxizni, úgyhogy otthon alszik. Mint sejtettem Tomika se jött haza éjszkára... Megpróbáltam felhívni Lolát, meg akartam beszélni vele ezt az egészet, de ki volt kapcsolva. Jólvan, akkor próbálom Barbee-t. Ő pár csörgés után kinyomta. Kezdtem ideges lenni, épp újra akartam hívni amikor jött egy sms tőle, hogy ne aggódjak minden rendben, de Lola most nem jön haza pár napig.
Szuper. Micsinálok én addig egyedül? Épp ezen gondolkoztam mikor csörögni kezdett a telóm.
Bár nem gondoltam, hogy Lola most felhívna, mégis reménykedve nyúltam a telefonért...