Reggel arra ébredtem,hogy izzadok,meleg van és lelógok a fél ágyról....magam mellé pillantottam és megpillantottam az  én édesen szuszogó hercegnőmet...nemértettem,hogy mi történt...miért van még itt a történtek után....persze örültem neki és annak,hogy mindezt megbeszélhetjük..

Óvatosan kikeltem az ágyból és kivánszorogtam a mosdóba....leöblítettem az arcom,így már frissebbnek éreztem magam...fogat mostam és visszaindultam a szobába

Láttam,hogy Lola nyitott szemmel fekszik az ágyon és a falat bámulja...beakartam csukni az ajtót és elmenekülni minden elől,de előbb észrevett mint gondoltam...

-Krisz-nézett rám

Félve rápillantottam rá és lassan lesütött tekintettel indultam el felé

Ahogy odaértem leültem az ágy legszélére és ő odakúszott mellém és egy hirtelen mozdulattal megcsókolt

Időm sem volt meglepődni hiszen azonnal magára rántott...kis idő múlva felnézett és furcsán méregetni kezdett

-Olyan furcsa vagy-nézett rám ijedten-történt valami?

-Hogy tehetsz úgy mintha misem történt volna?-néztem rá szinte kétségbeesetten

-Kicsim,miről beszélsz?-nézett rám kikerekedett szemekkel

-Már én sem tudom-suttogtam magam elé és idegesen a hajamba túrtam

-Mi történt tegnap??-kérdezte

-A jelek szerint semmi-sóhajtottam fel-Azt hiszem csak álom volt az egész

-Mit álmodtál?-simította végig az arcom

-Nemérdekes-próbáltam hárítani

-Nekem elmondhatod-mosolygott rám édesen

-Szakítottunk-mondtam és a takarót kezdtem bámulni

Felnevetett mellettem mire én egy szúrós pillantást vetettem rá

-Ez nem vicces....olyan volt mintha tényleg megtörtént volna,szinte éreztem ahogy a két karod körém fonódik,ahogy egy fájdalmas puszival búcsúzol tőlem és ahogy a könnycseppek végigfolynak arcodon és a földre hullanak....mintha minden életre kelt volna....a félelmem,hogy végleg elveszítelek és ez az álom egy örökkévalóságig tartott

Félve rám nézett és átölelt,arcomat elrejtettem vállában és mélyen beszívtam illatát

-Annyira valósnak tűnt-nyögtem ki

-A valóságban ilyen soha nem fog megtörténni-húzódott el a szemembe nézett

-Ígéred?-néztem rá

-Ígérem-suttogta és lágyan megcsókolt amit én hevesen viszonoztam,ledöntöttem az ágyra,így én voltam felül....megszabadítottam a pólójától majd ő is az enyémtől és sorban lekerültek a ruhadarabok...

              X    X    X    X    X

Zihálva feküdtünk egymás mellett amikor Tomika berontott a szobába..

-Csháááá-köszönt mint egy óvodás

-Szia-köszöntünk halkan

-Miért jöttél?-kérdeztem

-Unatkozok....gondoltam csinálhatnánk valamit-vetette fel az ötletet

-Ma végre egyikünknek sincs dolga....ha nem nagy gond szeretnénk kettesben lenni-néztem rá bociszemekkel

-Ne nézz már így-tartotta kezét maga elé védekezésképpen-Én is voltam már szerelmes Kölyök

-Oké...akkor igazán kimehetnél-mutattam az ajtó felé

-Mit akartok csinálni?-nézett ránk vigyorogva

-Arról már lemaradtál-néztem rá nevetve mire ő kimeredt szemmel nézett rám és amilyen gyorsan csak tudta elhúzta a csíkot

Lola hirtelen felállt,de visszarántottam magam mellé

-Hova megy a kicsi lány?-kérdeztem nevetve

-Ahm...valami ehető dolog után kutatni-vigyorgott

-Rossz válasz-mondtam és a szájára tapadtam...

-Elég volt-tolt el magától nevetve

-Nem volt elég-játszottam a sértődöttet és elfordultam tőle

-Naaa....kicsim-mászott közelebb hozzám és arcomat kezdte simogatni...-tudom,hogy nem haragszol rám-nevetett fel és felakart állni az ágyról

megragadtam a csuklóját és újból magam mellé rántottam

-Soha nem tudnék rád haragudni-puszilgattam a nyakát mire ő felsóhajtott

-Tisztában vagyok vele-nyögte ki

-Túlságosan ismersz-mondtam két csók között

Persze ezt a csodálatos pillanatot is Tomika zavarta meg

-Medveee világuralomra tör...-ordibált-öltözzetek fel és csináljunk valamit

-Ezt már megbeszéltük-néztem rá nagy vigyorral az arcomon

-De...nem tudok semmit csinálni egyedül-nyafogott

-Nincs de Tamás....ne nyafogj-néztem rá

-Jól van-sétált ki a szobából durcásan

-Most megutált minket....legalább két napig nem áll majd szóba velünk-néztem Lolára vigyorogva

-Engeszteljük ki-nézett rám komolyan

-Ez a nap csak a miénk-erősködtem

Lolát a mellkasomra húztam és a haját birizgáltam

-Te hajmániás-nézett fel rám nevetve

-Ha-ha-koppintottam az orrára

Csillogó szemekkel nézett fel rám,önkéntelenül indítottam el a fejem az övé felé...pár mili méterre szájától megálltam és csak néztem barna szemeit amiben bármikor elvesznék....édesen rám mosolygott és adott egy hosszú puszit a számra...éppen elhúzódott volna,de álla alá nyúltam és olyan közel húztam magamhoz amennyire csak tudtam....ajkaim súrolták az övét,elmosolyodtam és egy hirtelen mozdulattal tapadtam rá ajkaira....ez a csók valahogy más volt,puha ajkai egyszerre mozogtak enyémmel és szinte beleremegtem....mosolyogva húzódtunk el egymástól és egyszerre mondtuk ki azt a szót ami másoknak nem jelent semmit nekünk viszont a világot

-Szeretlek-suttogtuk egyszerre