Negyvenegyedik r�sz

  2011.12.23. 17:41

�ppen, hogy k�szen lettem a f�z�ssel, Kriszti�n toppant be a lak�sba, j�kedv�en. Hozz�m s�t�lt, adott egy apr� cs�kot, mad letelepedett az asztalhoz. Miut�n eg�sz nap nem l�ttuk egym�st, eg�szen furcsa volt ez az �dv�zl�s a r�sz�r�l.

- Milyen napod volt? Ett�l valamit? - k�rdezgettem, mik�zben a szekr�nybe ny�ltam p�r t�ny�r�rt.

- F�raszt�... �s nem, nem ettem. - tette hozz�, m�r csak mell�kesen. Kiszedtem a vacsor�j�t �s k�szs�gesen el� raktam. Ahogy vissza indultam volna a kezemn�l fogva vissza h�zott �s mosolyogva az �l�be �ltetett. - Egy angyal vagy! Na �s te mit csin�lt�l ma?

- D�lel�tt volt egy fell�p�sem, a viv�ban voltam, azt�n haza j�ttem. - �sszegeztem r�viden a napomat. R�g nem volt ilyen sok szabad id�m, de kiv�telesen nem nagyon haszn�ltam ki. V�s�rolnom kellett volna, de semmi hangulatom nem volt hozz�. �r�kon �t �ltem a tv el�tt, mik�zben egy cseppet sem �rdekelt amit l�ttam, puszt�n az�rt, hogy ne keljen kitennem a l�bam a lak�sb�l.

Magamnak csin�ltam eb�det, hogy ezzel is el�ssem az id�t, de mivel tudtam, hogy a fi�k eg�sz nap nem lesznek itthon �s nem esznek, ez sem tartott annyi ideig, ameddig szerettem volna. Eg�szen kor�n kezdtem hozz� a vacsor�hoz is �s nem is siettem el. Nem �reztem a szok�sos megk�nnyebb�l�st, ahogy egyre k�zelebb volt az este, �s ezzel Kriszti�n.

Ez akkor sem v�ltozott, mikor t�nyleg megjelent �s nyilv�n neki is felt�nt. K�v�ncsi tekintettel m�regetett, alig �szrevehet�en. L�that�an nem tudta hov� tenni a rosszkedvem. Egy ideig megel�gedett azzal a gondolattal, hogy egyszer�en rossz napom volt, de ahogy folyamatosan figyelt, kezdett k�telkedni ebben.

- Te nem eszel? - motyogta teli sz�jjal, mikor �n m�g mindig a koyhapultnak t�maszkodva t�r�lgettem p�r ed�nyt. Nyelt egy nagyot azt�n lerakta az ev�eszk�z�ket �s v�rakoz�an n�zett r�m. Nem csak a k�rd�se, hanem a viselked�sem miatt is magyar�zatot v�rt.

- De, mindj�rt megyek! - v�laszoltam hat�rozottabban �s leraktam a kezemben l�v� poharat. Szedtem magamnak is enni �s lassan az asztalhoz s�t�ltam, majd le�ltem, Kriszti�nnal szembe. Nem n�ztem fel a t�ny�romb�l, csak sz�rakozottan ide-oda tologattam az �telt a vill�mmal.

- Van valami baj? - k�rdezte kim�rten. - Fur�n viselkedsz... - a hangja agg�d�an csengett �s k�v�ncsi volt.

- Nem vagyok eg�szen j�l... - mormogtam. Volt benne igazs�g, a gyomrom m�r egy ideje g�rcs�lt...tulajdonk�ppen, mi�ta � haza�rt. A besz�lget�s�nk el�g lapos volt, �gyhogy p�r aranyos gy�gypuszi ut�n r�sz�nta mag�t �s elment zuhanyozni. �n �jra elmostam a koszos t�ny�rokat �s bef�szkeltem magam az �gyba. Kriszti�n egyik �js�gj�t vettem magamhoz, �s bekapcsoltam a tv-t, b�r egy�ltal�n nem figyeltem r�.

- H�, n�zed egy�ltal�n? - k�rdezte Kriszti�n mosolyogva. Igaz�b�l azt sem vettem �szre, hogy bej�tt a szob�ba, a m�sorrol pedig m�g kev�sb� volt fogalmam. Mell�m fek�dt �s �vatosan, oldalr�l hozz�m b�jt. - Ne csin�ld m�r sz�ps�gem, nem lehet olyan rossz az a fejf�j�s! - p�r m�sodpercig nem tudtam mir�l besz�l, de azt�n eszembe jutott, hogy ezt f�llentettem neki a rosszull�temr�l. 

- Tulajdonk�ppen nem is a fejem f�j. - vallottam be halkan. - G�rcs�l a gyomrom �s nagyon rossz napom volt. - magyar�ztam meg, k�zben pedig �n is a karjai k�z� b�jtam. Pr�b�ltam t�bb�-kev�sb� az igazs�g egy r�sz�t elmondani.

- � kicsim, na gyere ide! - h�zott m�g k�zelebb mag�hoz. A fejemet a mellkas�ra hajtottam, mire � nyomott egy puszit a hajamba �s a h�tamat kezdte simogatni. Lassan hozz� szoktam a gyeng�d mozdulataihoz �s el is �lmosodtam t�le.

Mikor legk�zelebb kinyitottam a szemem, a l�mpa m�g mindig �gett, �n pedig Kriszti�n �l�be hajtott fejjel fek�dtem �sszekuporodva. Lassan mocorogni kezdtem, � pedig lerakta a kez�ben l�v� magazint �s r�m mosolygott.

- Aludj nyugodtan kincsem! - cs�kolt meg l�gyan, azt�n elh�z�dott t�lem. Eg�szen kicsit megr�ztam a fejem �s lassan fel�ltem. Nem sz�ltam egy sz�t sem, csak a kezembe vettem Krisz telefonj�t, amit mellette tal�ltam �s az �l�be m�sztam. - Akkor ne. - nevetett fel, mik�zben �tkarolta a derekam. Megn�ztem az id�t �s csod�lkozva vettem tudom�sul, hogy m�g csak este tizenegy �ra. Maximum h�sz percet aludhattam, Kriszti�n pedig val�sz�n�leg az�ta olvas. 

- Te nem vagy �lmos? Azt hittem f�radt vagy! - k�rdezgettem k�v�ncsian. Fizikailag m�r teljesen rendben voltam, csak az a szorongat� �rz�s nem akart elm�lni, amit miatta �reztem p�r napja.

- �gy t�nik m�gsem. Szuper dolgokat tal�ltam �s musz�j volt �tn�znem ezeket! - mutatott egy kupac m�sik �js�gra, amit eddig �szre sem vettem. - Retus�lnom is kellett volna, de ahhoz m�r nincs kedvem. - legyintett, mik�zben m�sik kez�vel a cs�p�met kezdte cir�gatni. - Te, hogy vagy??

- Eg�szen j�l... - mosolyogtam r�.

- Azt l�tom! - hirtelen sz�jon puszilt, majd a h�tamra tette a kez�t, hogy tomp�tsa az es�sem, �s lel�k�tt a �gyra. F�l�m g�rd�lt �s sz�ja el�gedett mosolyra h�z�dott. - Figyelj... - kezdte v�szj�sl� hangon, mik�zben felt�maszkodott mellettem a k�ny�k�re. Bocs�natk�r� pillant�st k�ld�tt fel�m, de k�zben egyik kez�t a hasamra rakta. - Nem sz�vesen hozom fel megint, de ugye nem csak a gyomrod volt a baj...? Valami nem ok� mostan�ban!

Sz� n�lk�l les�t�ttem a szemem, �s kellett p�r m�sodperc, am�g rendezni tudtam az arcvon�saim. Feln�ztem r�, �s �vatosan megsimogattam az arc�t.

- Nem szeretn�k r�la besz�lni! - mondtam halkan, � pedig szinte r�gt�n fels�hajtott, mintha m�r v�rta volna ezt a v�laszt.

- M�gis mi�rt csin�lod ezt velem �jra �s �jra? - folytatta egy kicsit idegesebben. Arr�bb k�szott az �gyon �s fel�lt, h�t�t a falnak t�masztva.

- Mir�l besz�lsz? - fordultam ut�na k�v�ncsian. Nem akartam, hogy ez az eg�sz veszeked�sbe forduljon �t, ez�rt pr�b�ltam nagyon nyugodt hangot meg�tni, de nem siker�lt valami hitelesre.

- Arr�l, hogy id�r�l-id�re egyszer�en sz� n�lk�l elz�rk�zol el�lem. A fejedbe veszel valami butas�got, ami miatt ez nem m�k�dik, �s k�pes vagy hetekig ezen agyalni. Minden nap f�lek, hogy egyre t�volabb ker�lsz t�lem, �s megint elvesz�telek! Nem akarom, hogy olyan legyen, mint r�gen... - �n csak b�multam �t, tehetetlen�l. Nem tudtam mit mondhatn�k, nagyon f�jt, hogy m�r megint csal�d�st okozok neki, mikor nem ezt akartam.

Feljebb m�sztam �s vissza �ltem az �l�be, hi�ba is n�zett r�m �rtetlen tekintettel.

- Err�l sz� sincs! �n csak azon gondolkodtam, hogy eg�sz m�sok a terveink a j�v�re n�zve. M�rmint... azt hiszem csak a megval�s�t�s idej�vel van gond. - magyar�ztam, teljesen zavarodottan. � sem igaz�n �rtette, amit mondok, de nagyon �rdekl�d�en figyelt.

- Most �n nem tudom mire gondolsz... - r�zta a fej�t csal�dottan. - Azt hittem m�r nem haragszol amiatt a megjegyz�s miatt!

- Att�l, hogy elfelejtem, a te v�lem�nyed m�g nem v�ltozik! De az eny�met is tudod...m�g korainak tartom ezeket. - hirtelen minden �rdekesebbnek bizonyult a tekintet�n�l. A legapr�bb gy�r�d�seket is �rt�kelni tudtam a p�l�j�n �s elengedhetetlen�l fontosnak tartottam, hogy elt�ntessem onnan azokat.

Nem tudtam, mi�rt bukott ki bel�lem most ez az eg�sz, de az elm�lt k�t napban m�r l�tszott rajtam, hogy valami nincs rendben. Most, hogy bele kezdtem, tudtam, hogy m�r k�nytelen vagyok megbesz�lni vele, m�r csak az�rt is, mert nem akartam, hogy Kriszti�n mindenf�le m�st gondoljon bele.

 Mikor p�r perc ut�n megel�gelte a k�nl�d�somat, megfogta mindk�t kezem �s �vatosan lefogta �ket.

- A kisbab�r�l besz�lsz, ugye? Mi van m�g...? - k�rdezte, t�gra ny�lt szemekkel. Sebesen kezdtem gondolkodni, hogy mit v�laszolhatn�k, vagy, hogyan hozhatn�m fel a dolgot �s kicsit megk�nnyebb�ltem, mikor �jra megsz�lalt. - �des, ismerhetn�l ennyire...semmit sem er�ltetek! - simogatta meg az arcom, apr�t nevetve. Ezzel a mozdulattal maga fel� is ford�tott, hogy v�letlen�l se ker�lhessem el azt a mosolyg�s, gyeng�d pillant�st, amit nekem sz�nt.

- Tudom! - biztos�tottam hat�rozottan. Tal�n ez volt az egyetlen , amiben b�zhattam, felt�tel n�lk�l. - Igaz�b�l b�rmi, amit�l olyan nagyon komolyodhatna a kapcsolatunk! Gyerek, eljegyz�s... - soroltam, �jb�l les�t�tt szemekkel. A fejem nem tudtam elford�tani, mert m�g mindig a kezei k�zt tartott, de m�g �gy sem n�ztem r�. Ez a mondat el�g durv�n hangozhatott, de m�shogy nem tudtam le�rni, amire gondolok.

Borzaszt�an f�ltem ezekt�l a dolgokt�l. Val�j�ban tal�n ez volt a legnagyobb probl�m�m,  minden m�st, pedig f�lre tudtam volna tenni a kedv��rt. Senki sem tudhatta mi lesz, hogyha elk�telezz�k magunkat... az is lehet, hogy akkor neki nem tetszene �s � akarna v�get vetni ennek. Vagy tal�n egyszer�en csak nem �lln�nk r� k�szen... ha ezek ut�lag der�ln�nek ki, k�ptelenek lenn�nk, b�rmit tenni.

- Ez annyira gyerekes, kicsim, f�lsz a szemembe n�zni? - nevetett fel hangosan, kiz�kkentve a gondolataimb�l. Nem �rtettem, hogy lehet ilyen nyugodt, de �n is ezt akartam. Szerettem volna csak nevetni az eg�szen, �szint�n. T�nyleg gyerekes volt. - Mib�l gondolod, hogy el akarlak jegyezni? Nem mintha nem tetszene, hogy egy ilyen csod�latos menyasszonyom van! De azt hiszem te nem biztos, hogy ennyire �r�ln�l neki...

- Hagyjuk ink�bb... - motyogtam. M�r v�gk�pp azt akartam, hogy v�ge legyen ennek a besz�lget�snek �s ink�bb magamban �rl�dhessek a dolgokon. Annyi minden j�rt a fejemben, hogy m�g saj�t magamnak sem volt k�nny� k�vetnem a gondolataim, ugyanezt Kriszti�nnak borzalmasan neh�z lehetett.

Pr�b�ltam arra koncentr�lni, hogy ne b�muljam folyamatosan az �gy mellett �ll� �jjeliszekr�nyt, de a pillant�som akaratlanul is mindig oda t�vedt. Nem tudtam, hogy � ezt vette-e �szre, vagy egyszer�en most �llt �ssze neki a k�p, de vill�mk�nt csapott bele a felismer�s �s a kezei szinte megremegtek k�r�l�ttem.

- Oh... azt hiszem sejtem mib�l gondolod. Kicsim... - elhallgatott �s egy apr�, hirtelen mozdulatot tett az �gy sz�le fel�. A testemmel, amennyire csak tudtam, pr�b�ltam �vatosan vissza tartani, de a k�zdelmem hi�baval� volt, r�ad�sul �tl�tsz�. Egyik kez�vel megt�maszkodott, a m�sikkal pedig �tny�lt f�l�ttem, kih�zta a fi�kot �s egy ber�gz�tt mozdulattal, egyenesen a sark�ban kezdett kutatni. Kih�zott egy picike, b�rsony bor�t�s� dobozt, az ujjai k�z� z�rta �s vissza h�z�dott hozz�m. - N�zd csak meg! - ny�jtotta fel�m. �n aumt�matikusan p�r centivel h�tr�bb hajoltam, mintha a k�zelemben sem akarn�m tudni. Halkan felnevetett, de nem hagyta, hogy tov�bb h�tr�ljak. A kezembe nyomta a dobozt �s v�rakoz�an n�zett r�m. 

�n nagy nehezen, lek�zdve a szorong�som felnyitottam azt, �s kivettem a gy�r�t, aminek a k�zep�n egy gy�ny�r� k� d�szelgett. El�g v�kony volt, de ahhoz pont el�g, hogy egy apr�cska sz�veg odaf�rjen a bels� fel�re. A jelent�s�t nem tudtam kivenni, de abban biztos voltam, hogy egy d�tum van belegrav�rozva. Egy �vekkel ezel�tti d�tum.

- Ez micsoda? - mutattam, mostm�r k�v�ncsian a hom�lyos sz�mokra.

- Ez az �vfordul�nk napja, Jennivel.

 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.