Mik�zben lementem a kocsihoz felh�vtam Mercit.
- Szia �des! Mi �js�g?
- R��rsz most? Besz�ln�nk kell. - v�gtam bele.
- Persze, idej�ssz?
- Ja... - mondtam. - 20 perc �s ott vagyok.
- Oksa v�rlak. - rakta le a telefont.
Gyorsan vezettem, hogy min�l el�bb haza�rhessek. Negyed �ra m�lva m�r oda is �rtem. B�r Merci m�ltkor adott egy kulcsot, nem volt kedvem csak �gy bemenni, �gyhogy cs�ngettem. P�r m�sodperc m�lva m�r ny�lt is az ajt�.
- Hol a kulcsod �des? - j�tt ki mosolyogva Merci, majd meg akart cs�kolni, de �n elford�tottam a fejem �s a kez�be nyomtam a kulcsot.
- H�t j��... - n�zett r�m fur�n. - Gyere be. - mondta, majd elindult befel�, �n csak sz� n�lk�l k�vettem.
- Na mit akart�l megbesz�lni? - kezdte �s a keze m�r a nyakamban volt. Gyorsan letoltam magamr�l �s h�tr�bb l�ptem.
- H�t ezt... el�g volt ebb�l. Unom a folytonos veszeked�st, vil�gosan l�tszik, hogy nem vagyunk egym�shoz val�k. Teh�t ennyi...
- Micsoda? De h�t �n szeretlek. - mondta �s l�ttam a szem�ben, hogy komolyan meglep�dik. Megint megpr�b�lt �t�lelni, de m�r reflexszer�en elh�z�dtam.
- Ezzel csak becsapjuk magunkat. Sajn�lom. - k�z�ltem egyszer�en, majd kis�t�ltam az ajt�n, de r�gt�n meg is torpantam. Hogy lehetek ilyen szerencs�tlen? Vettem egy nagy leveg�t �s visszamentem. Mikor Merci megl�tott r�gt�n a nyakamba ugrott.
- Krissssszzz! Tudtam, hogy nem hagysz itt. �gy szeretlek. - pr�b�ltam leh�mozni magamr�l, de nem nagyon siker�lt.
- H��, Merci, nem�r... - pr�b�lkoztam, de � csak puszilgatni kezdett.
- Csss.. - hallgattatott el, mik�zben a sz�ja m�r az eny�men volt. Egy pillanatra elbizonytalanodtam, de visszagondoltam Lol�ra �s egyb�l el l�ktem magamt�l.
- Merci el�g! - ord�tottam r�. Erre h�tr�bb l�pett egy l�p�ssel �s csod�lkozva n�zett r�m.
- M�rt j�tt�l vissza? - �rtetlenkedett.
- Add ide a kulcsaimat �s m�r itt se vagyok.
- �, gondolod, hogy �gy elengedlek? - csillant fel a szeme.
- Igen. Biztos vagyok benne. Gyer�nk! - s�rgettem. - V�rnak r�m...
- Miatta van, ugye? Amiatt a kis ribanc miatt. - n�zett r�m, a szemei szikr�ztak.
- Persze Merci, miatta! - r�h�gtem ki. - A kulcsok? - ny�jtottam fel� a kezem.
- H�t j�, gyere, a szob�mban van. - mondta. Nem�r, ez annyira olcs� tr�kk.
- Ink�bb megv�rlak itt... - kezdtem, de m�r h�zott is be a szob�j�ba. Becsapta az ajt�t �s nekil�k�tt a falnak. Elkezdett cs�kolgatni, majd az ingemmel kezdett babr�lni. Pr�b�ltam eltolni magamt�l, de egyszer�en nem ment �s az�rt m�gsem akartam b�ntani.
V�g�l p�r m�sodpercre siker�lt kiszabadulnom az �lel�s�b�l. R�gt�n a szoba m�sik fel�be rohantam.
- Ok�, tartsd meg a kulcsot, ink�bb kicser�ltetem a z�rat! - mondtam idegesen �s lenyomtam a kilincset, de az ajt� nem ny�lt...ez nem j� vicc! - Na nee, most csak viccelsz ugye? - f�rmedtem r�.
- Ezt szeretn�d? - r�zogatta vigyorogva a kulcscsom�t. - Ugyan m�r Krisz, te is tudod, hogy engem szeretsz. Nem �t. - kezdett megint k�zeledni. El akartam l�kni, de hirtelen meggondoltam magam. 'Ne haragudj kicsim!' suttogtam magamban, majd hagytam hogy leh�zzon mag�val az �gyra. Folytatta az ingem kigombol�s�t, mik�zben a kulcsot az �jjeli szekr�nyre dobta.
- Tudtam, hogy nem b�rsz ellen�llni nekem. - nevetett a nyakamba.
- H�t persze, hisz ismersz. - vigyorogtam �n is, majd f�l� g�rd�ltem �s v�gigsim�tottam az arc�n. - Csak �gy l�tszik nem el�gg�! - erre �rtetlen�l n�zett, mire �n csak elmosolyodtam �s leugrottam r�la. Felkaptam a kulcsokat �s gyorsan kinyitottam az ajt�t. � m�g mindig dermedten fek�dt az �gyon, ez�rt m�g gyorsan leszedtem a lak�skulcsomat, a t�bbit pedig ledobtam az asztalra �s rohantam is ki a lak�sb�l.
Min�l messzebb akartam tudni magamt�l, ez t�nyleg nem norm�lis. �gy bele mer�ltem ebbe, hogy m�r csak azt vettem �szre, hogy a h�zunk el�tt parkolok a kocsival.
Gyorsan felszaladtam, mikor bementem Tomika �s Lola csak csendben �ltek �s n�zt�k egym�st. Az ajt�csap�d�sra emelt�k fel a fej�ket.
- Haver, veled meg mi t�rt�nt? - n�zett v�gig rajtam Tomika. Eszembe jutott, hogy az ingem m�g mindig f�lig ki van gombolva �s val�sz�n�leg a hajam is tiszta k�cos. K�v�lr�l el�g fur�n n�zhettem ki.
- Visszaszereztem a kulcsot! - mutattam fel v�g�l vigyorogva. Lola r�gt�n felpattant �s meg akartam �lelni, de �n eltoltam magamt�l, erre ijedten n�zett r�m.
- V�rj. Most ne. - mondtam �s m�r mentem is a f�rd�be zuhanyozni. Egyszer�en nem akartam, hogy Lola hozz�m �rjen, amikor nemr�g Merci �lelgetett...
Gyorsan v�geztem, de nem hoztam magammal ruh�t, �gy magamra tekertem a t�r�lk�z�met �s �gy mentem egyenesen a szob�mba. Lola �pp az �gyon �lt lehajtott fejjel. Cs�ndben oda s�t�ltam m�g� �s �t�leltem. � hirtelen megfordult, mire �n csak r�mosolyogtam. Erre r�gt�n k�zelebb j�tt �s beb�jt az �lel�sembe. Csak percekkel k�s�bb v�ltunk el, de a tekintete m�g mindig szomor� volt.
- Mi a baj �desem? - emeltem fel a fej�t.
- M�rt nem akart�l meg�lelni? - n�zett b�natosan - Meggondoltad magad? Egy�ltal�n mi volt Mercin�l? - h�z�dott el.
- Dehogyis. H��, �n t�ged szeretlek. - h�ztam vissza magamhoz. - Ez nem v�ltozik! - mondtam a szem�be n�zve. - Mercivel pedig... - s�hajtottam egyet, majd elmes�ltem neki az eg�szet.
- Ne haragudj kicsim, �n nem akartam hagyni... - magyar�zkodtam, de a sz�mra tette a kez�t.
- Nyugi, nem haragszom. Szeretlek! - mondta.
- �n is nagyon szeretlek. - cs�koltam meg. �vatosan h�trad�nt�ttem az �gyon, majd simogatni kezdtem...
- Azt hiszem ez...
- Aha, szerintem is.