Arra ébredtem,hogy Lola apró puszikkal hinti be az arcomat és a számat...lassan nyitottam ki a szemem és önkéntelenül is elmosolyodtam,egyik kezem az arcára simítottam a másikkal még közelebb húztam magamhoz,majd lágyan megcsókoltam.Vigyorogva húzódott el tőlem és fejét a mellkasomra helyezte...
-Van ma valami programod?-kérdeztem
-Viva,chatvendég leszek-mondta-Neked?-nézett fel rám
-Énis megyek,de nemtudom,hogy milyen témában-gondolkodtam
-Nem is te lennél-nevetett fel,én csak kinyújtottam a nyelvem
-Ne nyújtsd rám a nyelved-koppintott az orromra,mire én újra rányújtottam a nyelvem
-Megkell,hogy büntesselek-nézett rám vigyorogva
-Hmm...alíg várom-megsem várva válaszát magamra rántottam,vigyorogva hajolt fölém és csigalassúsággal haladt a szám felé
-Végre-suttogtam ajkaiba,de az utolsó pillanatban elfordította a fejét
-Ez nem ér-nyafogtam-ezt még megfogod bánni,ugye tudod?
-Hát persze-forgatta a szemét és kimászott az ágyból
Gyorsan felmentem twitterre és ezt írtam ki:@Lxla jöjjön az édes bosszú,ezt úgysem úszod meg:D
Énis kikeltem az ágyból és elkezdtem öltözködni,megcsináltam a hajam és kiléptem a szobából...Lola éppen reggelit csinált..gondoltam,hogy szólok Tominak is valahogy sejtettem,hogy érdekelni fogja
-Tomikaaaa-nyitottam be a szobába-mindjárt kaja
-Csak most szólsz?-pattant ki az ágyból-Mire felöltözök kihűl-aggódalmaskodott és elkezdte magára kapkodni a ruhát
-Majd gyere ha kész vagy-evvel magára hagytam
Felhívtam Orsit,hogy mégis milyen témában leszek az interaktívban.
-Szia Kölyök-köszönt
-Szia,nemtudod véletlenül,hogy miért megyek az interaktívba?
-Fogadni mertem volna,hogy felhívsz-nevetett-A kapcsolatokról fogtok beszélni
-Tudhattam volna-mondtam-ennyit akartam,akkor majd találkozunk,szia-raktam le a telefont és villámgyorsan az asztalhoz ültem
-Látom éhes vagy-nézett rám Lola miközben ettem
-Egy kicsit-nevettem
-Mit csinálunk amíg nem kell indulni?-kérdezte tőlem
-Énekelek neked-vigyorogtam
-Én benne vagyok-mosolygott rám és berakta a mosogatóba a tányérokat
Felálltam az asztaltól és megfogtam a kezét...elkezdtem befelé húzni a szobánkba,leültettem a székre,én pedig beültem a zongora elé : Hé kislány miénk az este,tetszik a tested kicsit mint az exem...a mosoly,a szem meg az illatod jobban ismerlek már mint a színpadot...tetszik a szád,biztos jól bánsz vele,nem számít semmi csak,hogy jól állsz nekem...az igazi persze az érzésnek élek ...ha jössz,én megyek,ha elmész,lelépek
Félve néztem rá,de ő csak mosolygott megállás nélkül...
-Imádom a dalaidat és ahogy énekelsz-adott egy puszit az arcomra
-Én pedig azt ahogy te-vigyorogtam és felálltam
Elkezdtünk készüldőni és nemsokkal később már a stúdió előtt voltunk...persze Lolást elrabolták tőlem a sminkesek,ezért egy kicsit megharagudtam rájuk...
Elkezdett válaszolgatni a kérdésekre...igazából nemvolt benne semmi érdekes,csak a szokásos dolgok
Sokan a kapcsolatunkról kérdeztek vagy,hogy mikor lépünk fel együtt
Éppen befejezte amikor nekem mennem kellet,így nem tudtunk beszélni
-Szia Krisztián-köszönt Ada
-Sziasztok-küldtem egy mosolyt a kamera felé
-A mai témánk a kapcsolatok,mégis mit csináljanak,hogy jól működjön...szerinte erről te tudnál a legtöbbet mesélni-nézett rám-Úgy tudom,hogy Lolával lassan egy éve vagytok együtt és felhőtlen a viszonyotok
-Nálunk is vannak viták mint minden párkapcsolatban,de ez természetes-vigyorogtam-Azthiszem ehhez a témához Lola is szívesen hozzászólna,gyere csak ide-néztem rá,velem szemben állt és küldött felém egy gyilkos pillantást,végül mosolyogva ült le mellém
-Jól működik a kapcsolatotok?-nézett Lolára
-Teljes mértékben...azthiszem kijelenthetem,hogy megtaláltam életem szerelmét-nézett rám és egy puszit adott az arcomra
-Ez egy szerelmi vallomás volt-nevetett Ada-Krisztián mi a válaszod erre?-vigyorgott
-Énis szeretem őt-nevettem-Bár ezt már bebizonyítottam-húztam ki magam
-Megtudhatjuk,hogy hogyan?-kiváncsiskodott
-Csináltattam egy nyakláncot amibe belevan vésve,hogy L&K,mint Lola és Krisztián-mutattam Lola nyakában lógó láncra
-Ez nagyon romantikus-nézett ránk Ada-Igazán szép pár vagytok és reméljük sokáig együtt lesztek még
-Mi is reméljük-mondtam
-Jöjjön a következő témánk...-kezdte el a szokásos szöveget,de én nem figyeltem rá...
Lolát néztem amint feláll és kisétál,én pedig utána
-Most mi a baj?-fogtam meg a csuklóját
-Olyan édes voltál-mosolygott rám és megcsókolt
-Nemigaz-morogtam-még bosszút állni sem tudok
-Nem ez az erősséged-vigyorgott-menjünk haza
Bepattantunk a kocsiba és hazafelé vettük az irányt,felfelé mentünk a lépcsőn,de az ajtóban megtorpantunk ugyanis......